Jobb lenne a kisebb NB1?

Egyre többen mondják, hogy csökkenteni kéne a labdarúgó elsőosztály létszámát.

A legutóbbi nagyobb változtatás 2000-ben jött el, amikor az azelőtti PNB bajnokságot 16-ról szezon közben 12-re csökkentették. A bajnokság két 8-as csoporttal indult, majd féltávnál Két csoportból az első 6 folytatta. A 4 kieső a másodosztályban folytathatta, majd a zárószakasz utolsó két helyezettje is. Akkor alakult meg a professzionális másodosztály, az NB1/B, majd a mai NB2 formájában jött a harmadosztály.
A 2000-es átalakulások után 12 csapat részvételével zajlott az NB1, később Borsodi, majd Arany Ászok liga. A 22 alapszakasz meccsre még érkezett 10 rájátszásbeli találkozó, amikor a bajnokság két részre szakadt, felső- és alsóházra. Hiába szerzett a 7. helyezett több pontot a bajnokság végére, mint 6., de elé nem kerülhetett. A magyar labdarúgás már akkor is kezdett betegeskedni, hiszen az NB1/B-be is felkerültek olyan csapatok, amelyek nem tudták befejezni a bajnokságot, mint pl. a Monor vagy a régi Vasas.

Ez a verzió 2004-ig élt, amikor következett az újabb átszervezés, 12-ről 16-ra növekedett vissza az akkor még Arany Ászok ligának nevezett élvonal létszáma, a szintén 16 fős NB1/B mezőnyéhez hasonlóan, de itt is következett az átszervezés, mivel a gyengébb anyagi helyzettel rendelkező klubok miatt, területekre osztották a másodosztályt, keleti és nyugati csoportra. De előbb még jött az NB1 feltöltése.
Azt a kacifántos szezonkezdetet nem fogják egy hamar elfelejteni a szurkolók, hiszen 1 héttel bajnokság előtt még azt se lehetett tudni, hogy ki indulhat el?
De hogy is kezdődött? A feljutás úgy nézett ki a másodosztályból, hogy az első 4 helyezett (Budapest Honvéd, Budapesti Vasas, Diósgyőr, Kaposvár) csont nélkül feljut, mellettük meg az NB1 utolsó két helyezettje osztályozót játszott az NB1/B 5-6. helyezettjével. (Békéscsaba-REAC, Lombard FC Haladás-Nyíregyháza). Ezek után alapjában így nézett volna ki az Arany Ászok liga:
Ferencváros
Újpest
Debrecen
Balaton FC (Siófok)
Matáv FC Sopron
MTK Budapest
Zalaegerszeg
Pécs
Videoton FC Fehérvár
Győri ETO FC
Békéscsaba
Lombard FC Haladás
Budapest Honvéd
Budapesti Vasas
Diósgyőri VTK
Kaposvári Rákóczi

Aztán jöttek a licencproblémák. Senki nem tudta, hogy ki fogja elkezdeni a bajnokságot. Mindenki dühöngött, hogy egyáltalán minek kellett felnövelni a létszámot? (Rossz nyelvek azt pletykálták, hogy biztossá kellett tenni a Honvéd és a Vasas feljutását, de a végeredmény alapján erre nem volt szükség)
Több klub volt bajban: Balaton FC, Diósgyőr, Lombard FC, Békéscsaba. Kezdődtek a nagy költözések: Siófokon egy darabig megszűnt a labdarúgás, hiszen egyesültek a Diósgyőrrel, és DVTK-BFC néven indultak el a bajnokságban, a korábbi siófoki licenccel. Helyükre lépett a Nyíregyháza Spartacus, az

osztályozón elbukott 5. helyezett klub. A Lombard FC pedig Szombathelyről áttette székhelyét Pápára, egyesülve a Pápai TFC csapatával. Tehát elmondhatjuk, hogy Pápa városa úgy szerzett NB1-es csapatot, hogy még csak jogot sem szerzett a feljutáshoz. Szombathelyen pedig a harmadik vonalba szervezték meg az újjáalakult Szombathelyi Haladás FC-t.
Tehát ezzel a névsorral rajtolt el az Arany Ászok liga 2004/05-ös szezonja:
Ferencváros, Újpest, Debrecen, Diósgyőr-BFC, Matáv Sopron, MTK, ZTE, FC Fehérvár (menetközben kiszállt a csapatból a Videoton), Győri ETO, Békéscsaba, Lombard Pápa, Honvéd, Vasas, Kaposvár, Nyíregyháza
Bár már lehetett hallani baljós hangokat a Viharsarokból, de a Békéscsaba éppen hogy be tudta fejezni a bajnokságot, pedig megkapta az induláshoz szükséges engedélyt. A kiesés után nem az újjászervezett másodosztályba, hanem a harmadik vonalba kaptak csak besorolást. A két feljutó a Tatabánya és a REAC csapatai voltak, kiesett a Nyíregyháza és a Békéscsaba, amely a végén kapta a pontlevonásokat.

A következő licencprobléma a 2006/07-es szezon elején jött el, amikor az azt megelőző idény végén kiesett a Vasas és a Lombard Pápa az élvonalból. Helyükre feljutó helyen végzett a Dunakanyar Vác és a Paksi FC. Utóbbi a mai napig stabil tagja az NB1-nek, 2011-ben a dobogó 2. fokán végeztek, amivel történetük során először léptek ki az európai porondra. Addig a Vácnál úgy nézett ki, hogy első élvonalbeli amatőrcsapatként fognak elrajtolni, annyira rossz volt az anyagi helyzet. De közben elérkezett a Ferencváros kálváriája is, ami végén a zöld-fehérek távoztak az NB2-be, a Vác pedig helyzetét megoldva, elrajtolt a Borsodi Ligában. A Fradi helyén a Vasas indult el. Megjegyezném, hogy a 2004-es eseményekhez hasonlóan, itt is alig egy héttel a rajt előtt dőlt el minden.

A bajnokság rendben le is zajlott, mire elérkeztünk a 2007/08-as idényhez, benne pedig az FC Sopron, az FC Tatabánya, a REAC és a Paksi FC helyzete. A Hűség városában a pocsék költekezés után télen be kellett fejezni a bajnokságot, míg a Tatabánya és a Rákospalota nem játszhatott saját stadionjában. Milyen érdekes, hogy a Komárom-Esztergom megye székhelyének csapata Budapesten a Szőnyi úton és Angyalföldön fogadta ellenfeleit, a XV. kerületieknek pedig el kellett költözni a fővárosból egyenesen a magyar-osztrák határra, a Hűség városába, Sopronba. Az ok a stadionbeli világítás hiánya volt. Ezt a tatabányaiak nem tudták kivitelezni, így be sem adták a jelentkezésüket a 2008-ban kezdődő NB1-es bajnokságra, míg a Budai II. stadionban felhúzták a világítótesteket. A Paksi FC gyorsan orvosolta a hibákat, így csak két meccset kényszerültek a pécsi stadionban lejátszani.
Ennek köszönhetően már féltávnál eldőlt az élvonal alsóháza, semmi küzdelmet nem láthattunk. De szerencsére az akkor Soproni ligának nevezett küzdelembe két stabil anyagi helyzettel rendelkező csapat, a Kecskeméti TE és a Szombathelyi Haladás érkezett.

Azóta mondhatjuk rendben lement a bajnokság, de jött az idei szezon.
Feljutott a stadionjában az előbb felsorolt problémával rendelkező Egri FC, és náluk is kérdéses, hogy be tudják-e fejezni a szezont. Szerencsére a Siófok összekapta magát és a végére még összejöhet a kemény párharc a bentmaradásért a Lombard Pápa csapatával (amely a pletykák szerint megint költözni készül).
A feljutásért megint egy olyan csapat (Mezőkövesd) jelentkezett be, amelynek a pályája nem NB1-es szintű, de ott igyekeznek dolgozni, a legjobb példa erre a paksi Fehérvári út. A másik a Vasas. Nyugatról szinte meg van oldva a dolog, hiszen a felcsúti Puskás Akadémia FC-t már nem lehet beérni. Nekik épül az új modern arénájuk, de nem kizárt a mérkőzéseik székesfehérvári megrendezése sem.
Megint mi a helyzet az NB1-ben? Eldőlt a bajnokság. A Győr hatalmas előnnyel vezetett (hétvégén már bajnok lehet), mögöttük a dobogó egy helyéért még van egy hatalmas harc. De az alsóház már elkezdett készülni a következő szezonra annyira védtelenek a dolgokban. Az Egri FC nagy valószínűséggel megszűnik, helyükre még az NB2-ben is lehet pótlás.

Közben meg elérkezett az újabb átszervezés. A másodosztályt VÉGRE(!) 8 év után összevonják. Egy ligában tényleg csak azok szerepeljenek, akik tudják vállalni a küzdelmeket. Az eddigi két csoportos NB2-ben is nyüzsögtek azon csapatok amelyek nem tudták befejezni a szezont. De vegyük példának a Baktalórántháza csapatát, amely a végére már csak 14 játékost tudott nevezni egy találkozóra.

De nézzük a dolgokat. Hogy ne legyen unalmas első és másodosztályunk tényleg csökkenteni kéne a létszámokat.
Egy 12-12 csapatos professzionális első és másodosztály pont megfelelő lenne. De Magyarországon is be kéne ismét vezetni az osztályozó fogalmát. Amíg a felsőház a nemzetközi szereplésért küzd ezerrel, addig az alsóház ne gondolja azt, hogy teljes nyugalomban van. A két kieső mellé be kéne vezetni két playoff helyet, amely a másodosztály szereplőivel harcol az élvonalbeli tagságért. A hollandok és a belgák a nemzetközi szereplésért is szoktak rájátszást szervezni. Talán itthon is be kéne ezt a rendszert vezetni, a harmadik és a negyedik helyezett között. Izgalom biztos lenne bőven. A dobogón meg nem biztos, hogy megnyugodnának a csapatok.
A másodosztály alsóházában is bevezetném az oda-vissza meccseket az osztályok között, hiszen ott se jó, ha unalmas a küzdelem.
Hogy ettől jobb lesz-e a játék? Nem biztos. De az garantált lehet, hogy lesz izgalom bőven! A játékosokat nem hagyja lazsálni a tét, a szurkoló meg nem tűri, ha a kiesés szele által megcsapott csapata érdektelenül lép pályára. Így ha a játékosok is úgy akarják, és nem a fogadóirodákban töltik a szabadidejüket, akkor lesz hajtás bőven!
De a legfőbb kérdés: Legyen a bajnokság végén felső-, alsóház szétválás? Az én véleményem az, hogy jöjjön, de mint a 2001/02-es szezonban, amikor háromszor játszottak egymással a csapatok, miután szétvált a mezőny, egy rájátszás kört le lehetne játszani. Hol lesz rá idő?

A megoldás az úgy nevezett angol hetek, azaz hétközi fordulók, vagy pedig teljesen betolni a télbe, s korán elkezdeni nyáron, hogy ne kelljen sokat tartani. Ha a klubok odafigyelnek a pályagondozásra, akkor itt semmi gond nem lenne, de ehelyett Magyarországon csak mutogatnak egymásra. Így halasztották el a 20. fordulót, mivel a hirtelen tél alatt egymásra mutogattak a vezetők, vagy mosták kezüket. De ne mondja nekem senki, hogy nem lett volna senki se, aki letolja azt a hómennyiséget a pályáról! Külföldön ezt miért tudják megoldani? Ott mindenki mindent megtesz a rendezésért. Lehet, hogy vannak klubok amelyeknek nincs pénzük pályamunkásokra, de egy szimpla lapátolásra ott vannak azon fanatikus szurkolók, akik hétvégén meccsre akarnak menni. A sok mérkőzéshez áldozatokat is kell hozni, pl. a Ligakupát teljesen megszüntetném, hiszen azt is csak meccspótlásra hozták be a kevés meccsel rendelkező NB1 mellé.

De van egy fontos tényező, a szurkolói támogatottság. Hiszen a mai kiírást azért szeretik jobban a fanatikusok, mivel csak kétszer találkoznak évente a legnagyobb riválisukkal. Pl. sokan mondják, hogy az évente 4-5 Fradi-Újpest már elveszi a derbi varázsát. Ezt mondjuk megcáfolják osztrák barátaink, akik akárhányszor találkoznak riválisukkal, mindig megvan a rangadó hangulata.
Ausztriában 10 csapatos az első és a másodosztály, és csak a felsőházban van nagy harc a nemzetközi kupaindulásokért, amikért nagyon sokan bejelentkeznek. Az előző szezonban a Red Bull Salzburg volt a bajnok mögöttük jött az Austria Wien és a Rapid. De szorosan mögöttük vannak a többiek is. Ott nincs alsóház, négy teljes kört mennek a csapatok.
Skóciában pedig szintén mennek 3 kört, mire ketté szakad a bajnokság.

De hogyan is nézne ki ez az egész a gyakorlatban? Ezeket a mai pozíciókkal próbálom szemléltetni, az NB2-ből feljutó két csapattal.

NB1:
1. Győri ETO (BL)
2. Videoton (EL)
3. MTK Budapest (EL-rájátszás)
4. Budapest Honvéd (EL-rájátszás)
5. Ferencváros
6. Debrecen
7. Kecskemét
8. Újpest
9. Paks (NB1-NB2 osztályozó)
10. Haladás (NB1-NB2 osztályozó)
11. Felcsút-PA (kiesés)
12. Mezőkövesd (kiesés)

NB2:
1. Diósgyőr (feljutás)
2. Kaposvár (feljutás)
3. Pécs (NB1-NB2 osztályozó)
4. Pápa (NB1-NB2 osztályozó)
5. Siófok
6. Eger
7. Vasas
8. Békéscsaba
9. Balmazújváros (NB2-NB3 osztályozó)
10. Kozármisleny (NB2-NB3 osztályozó)
11. Ajka (kiesés)
12. Gyirmót (kiesés)

NB3:  két 16-os csoport. A bajnokok alapból feljutnának, míg az ezüst érmesek játszanák az osztályozót az NB2- ezen helyezettjeivel. Nagyobb lenne a harc.
S miért lenne jobb, ha így nézne ki a magyar liga felosztása? Talán itt már tényleg azok tudnának elindulni, akik ki is tudnák fizetni az induláshoz szükséges dolgokat. Nem lenne az, mint ami volt 1999-ben és 2007-ben, hogy két csapat a féltávnál kényszerült befejezni a bajnokságot. Remélhetőleg ezzel izgalmasabb lesz a magyar bajnokság, s színvonala is növésnek indul. Talán egy izgalmasabb bajnokságra visszatérnének a szurkolók is a stadionokba.
(a felsorolásban lévő csapatok nem saját besorolás alatt vannak, hanem a mai, 2013.05.08.-án lévő helyzetüket mutatja, csak demonstráltam, hogyan zajlana le a bajnokság)