2016. június 8., szerda

MB1-es körítés a mennyeiben

Igazi NB I-es hangulatot varázsoltak a lelátóra a drukkerek a PMFC-PEAC városi rangadón a Baranya megyei I. osztály utolsó fordulójában.

Egy évvel ezelőtt hatalmas megdöbbenést és rebelliót váltott ki, amikor az MLSZ öt élvonalbeli csapattól megvonta a licencet. A Nyíregyháza és a Győri ETO (utóbbi jogosan) az NB III-ban folytatta, addig a Lombard Pápa (vagyis már Pápai Perutz, de alapból kiesőként), Kecskemét és a Pécsi MFC a területi első ligákban, amelyhez a másodosztályból még csatlakozott a Kaposvári Rákóczi. A legérzékenyebben ebből a kontingensből a PMFC-t érintette a "botrány", hiszen a tulajdonos lelépése után új alapokra, keretre kellett helyezni a csapatot.

Ettől függetlenül toronymagasan megnyerték a Baranya megyei I. osztályt, csupán egy vereséget elszenvedve. Ezalatt táboruk, a Szélsőséges Alternatíva büszkén kitartott mellettük, nézőszámuk pedig odavert nem egy élvonalbeli meccs látogatottságának. Így érkeztünk el a már bajnok PMFC utolsó idei mérkőzéséhez, amelyet a város másik csapata, a PEAC ellen vívtak meg. Bár pécsi rangadóról van szó, nem lehet mondani, hogy nagy rivalizálás lenne a szurkolók között, semmiképp se nevezhetjük Derbinek. (Na, majd a Komló ellen az NB III-ban! Az nagyot fog szólni!) A meccset megelőzően a pályán köszöntötték az ellenfél utánpótlás bajnoki címet nyerő csapatát, akiket vastapssal jutalmazott a piros-fekete nézősereg. Hasonlót egy Fradi-MTK mérkőzésen nehezen látnánk.

De beszéljünk a körülményekről. A kezdőrúgást megelőzően közel egy órával, a stadion környékén már lehetett találkozni piros-fekete mezes szurkolókkal. Ezt látva gondolhattuk, hogy a körítés nem a "mennyei megyei" színvonalához lesz mérhető, ahol kapatos bácsikák fenyegetik meg halálosan a játékvezetőt, miután kitévedtek a kocsmából. A belépés erre a találkozóra ingyenes volt, így a szigorúan megmotozó biztonsági őrök nem kértek tőlünk belépőt, de minden egyes drukkert megajándékozták egy-egy ingyen sör kuponnal. A pécsi vezetőség örömmel fogadta a kilátogató fanatikusokat, futballbarátokat, így ennek köszönhetően közel 4000 díjmentes maláta-szörpöt kellett kiadniuk a büfés kislányoknak, ugyanis körülbelül ennyien jelentek meg az idény utolsó bajnoki mérkőzésén. Az ultrák között egy fehér PMFC-címeres pólót osztogattak ki, amely azt hirdette, hogy ők "Baranya urai". Nem csak a leghűségesebb drukkerek, hanem a csapat játékosai és a szakmai stáb tagjai is kaptak belőle.

A mérkőzés egy hatalmas pirotechnikai bemutatóval kezdődött, mint minden normális városi rangadó. Igaz, az ország legrosszabb vendégszektora teljesen üres volt. A rosszakarók még poénkodhattak is azon, hogy azért nem jött ki a vendégek "B-közepe", mert éppen vizsgaidőszak volt, ugyanis az egyetemi csapatról beszélünk. Na jó, kollégám egyet felfedezett a stadionnal szemben található kollégiumi épületek egyik lépcsőházában.
Visszatérve a Szélsőséges Alternatíva nevű csoport élőképére, a piro előtt egy hatalmas ponyvát húztak fel, egy temetőt rárajzolva, ahogy az egyik sírból kitör egy halott, a kezében a PMFC címerével, felette a felirat: FELTÁMADUNK!!! A pécsiek visszatérnek az országos színpadra, még ha a harmadik vonalba is, de ismét ostromolni készülnek az NB I-et. Emellett nem maradhatott el az MLSZ és annak elnökének szidása, az ultrák "sok jót" kívántak az érintetteknek, akiknek köszönhetően az idén nem élvonalbeli meccsekre járhattak.

A mérkőzés elég egyoldalú volt. Végig a hazaiak támadtak, a mozdulatokon is látszott a felkészültségi különbség, hiszen a Munkás profibb körülmények között készülő játékosa egy méteren ötöt tudott verni ellenfelére, aki inkább csak hobbiként tekint a sportra. Így nem volt meglepő a most hazaiak őszi 11-0-s sikere, amely ismét a levegőben lógott, miután 2 perc játékidőt követően ezen a meccsen is megszerezték a vezetést. Ezek után mintha túl akarták volna csicsázni minden egyes támadásukat a Munkás játékosai. Saját rossz döntéseiknek köszönhetően nem tudták növelni az előnyüket, egészen az utolsó negyedóra megkezdéséig, amikor a PEAC védői már annyira fáradtak voltak, hogy mozdulni se bírtak.
Ha már ilyen helyzetbe kerültek, rögtön kaptak még kettőt. Azt meg kell jegyezni, hogy a negyedik találat igazi szépségdíjas gól volt, egy ballal eltalált lövés, amelyet követően a labda védhetetlenül csapódott a bal-felső sarokba. A végeredmény 4-0-s hazai győzelem, amely végén a piros-feketéknél elkezdődött a hatalmas, egész megyére szóló buli. Az érmek átadása és a trófea magasba emelését követően a szurkolók vették át a főszerepet, akik beözönlöttek a gyepre, hogy megünnepeljék a bajnok csapatot.
Hogy a legnagyobb csodáról is beszámoljak, a tömeg közepéről az egyik játékos elrohant a kispadhoz, ahonnan felvett egy görögtüzet, és azt meggyújtva tért vissza a többiekhez önfeledten ugrálni és énekelni, hogy kiadják magukból az elmúlt nyár - és az azóta eltelt idő keserű történéseinek dühét.

A PMFC meggyőző teljesítménnyel húzta be a Szalon Sör Baranya megyei I. osztály idei bajnoki címét, jövőre pedig készülhet az NB III-ra, hacsak nem csavarnak a dolgokon a gyakorlatilag fiókcsapatukként funkcionáló Kozármislennyel, amely a másodosztályba kerülést vívta ki. Szurkolói szempontból nagyon remélem, hogy nem a Merkantil Bank Liga mezőnyét fogja erősíteni a pécsi gárda, ugyanis akkor megfosztanák a szurkolókat és a futballbarátokat, egy hamisítatlan megyei rangadótól, az örök ellenlábas Komló ellen. Ha ez összejön, mi igyekszünk ott lenni!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése