FFC: egy korszak lezárul

Jelenleg nem a legszebb napjait éli át a Ferencváros szurkolóinak labdarúgócsapata, az FFC, ugyanis a kiesés elől menekülnek a BLSZ I-ben emellett a sorozatos sérülések mellett nem jönnek az eredmények, most pedig több régebbi játékos befejezi pályafutását.

Az FTC bajnoki mérkőzései mellett nagyon sokszor látogattam a szurkolói csapat, az FFC meccseit is. Többször lehetett említeni, hogy itt tényleg igazi focit lát az ember, szívbeli küzdést, azt ami sok szurkolót kivonzott hétről-hétre a lelátóra. Megannyi siker, megannyi kedves emlék fűz hozzájuk, sajnos az utóbbi időben egyre kevesebb jut belőle, a törzsközönség is megapadt. De emlékezzünk vissza mindarra a jóra, amivel a srácok minket megajándékoztak, megadták a hitet, hogy a Fradizmus eszméje még nem halt ki.

Hol is kezdhetném a visszaemlékezést, hiszen sok kedves élmény fűz az FFC-meccsekhez. Kezdjük rögtön az elején, amikor a szurkolói csapat közel 1000 néző előtt fogadta a BLSZ IV-ben a Herkules gárdáját az Üllői úti Stadion 2-es edzőpályáján. Szinte az összes szurkolói csoport kilátogatott a találkozóra, hatalmas szurkolást és pirotechnikai bemutatót tartva. Felejthetetlen az a tombolás is, amit az első gólnál rendeztek a drukkerek, Jáky-Szabó Gergő szabadrúgása után. Aki egyáltalán ott volt, az sosem felejti el.

Ugyanilyen kedves emlék az első idényből a Siketek elleni bajnoki találkozó, amikor kettős emberhátrányban, vesztett állásból állt fel az FFC. Majd amikor már úgy lehetett érezni, hogy nem lehet megállítani ezt a csapatot, következett ősszel a Kőbánya Stars elleni döntetlen a Terebesi utcában, de fel lehetne sorolni az összes 10-0-s eredményt hozó mérkőzést, köztük pl. az AC Zrínyi ellen is. Majd a bajnoki cím ünneplése az Albert Stadionban, ahol kétszer játszhatott a csapat és belőtték az idénybeli 100. gólt.

A második idény nem is sikerülhetett volna szebben, mint 100%-os mérleggel, egy remek kupasorozattal, amelyet 1500-2000 szurkoló előtt lejátszott döntővel koronázott meg a csapat, amelyet sajnos büntetőkkel elvesztett. Ennek ellenére aki ott volt, az sosem felejti el a mérkőzést, ahogy egy NB I-es szintű szurkolást kapott a csapat, több olyan fradistával, akik ekkor hallottak először az FFC-ről. Aztán jött a botrányba fulladó Gázművek elleni Magyar Kupa-selejtező, ahol semmi sem jött össze a csapatnak, végül pedig a játékvezetők érzékenysége miatt a mérkőzés is félbeszakadt a 75. percben. Sajnos ez többeket felbőszített, amely feszültséget a sporttársakon vezették le, így fél évig zárt kapuk mögött voltak kénytelen játszani Katus Pistiék. Pedig a bajnoki címet elérő mérkőzésen közel 1000 drukker tombolt a 2-es edzőpálya kőlelátóján éltetve a bajnokcsapatot.

Ami az előző idényben elmaradt, azt egy évvel később visszaadta a sors. Bár a bajnokságot vereséggel kezdte a csapat, de az idény további része fenomenálisra sikerült. A zárt kapus büntetés ellenére a csapat talpon maradt tavaszig a Budapest Kupában, a bajnokságban pedig Fehér Zsolt vezetésével sorra vert mindenkit, a drukkerek pedig remek hangulatot teremtettek a budapesti focipályák mellett.

Majd a csodás tavaszt megkoronázták egy hasonló kupameneteléssel, amelyet végül ezúttal egy gyönyörű győzelemmel koronáztak meg a csepeli stadionban. Az FFC minden idők legalacsonyabban rangsorolt csapataként nyerte meg a sorozatot és kiléphetett a Magyar Kupa főtáblájára.

Sajnos a nyár mint mindig, ismét edzőváltással kezdődött. A sikeredző, Fehér Zsolt sajnos civil elfoglaltsága miatt nem tudta vállalni a tréneri feladatokat, a helyét Csókás Krisztián vette át, aki újabb csodával ajándékozta meg a meccset támogató publikumot. Egy nyári estén, a Ferencváros NB I-es csapata Pécs elleni bajnokija után fogadták a Magyar Kupa 1. fordulójában a Tardos együttesét a Siketek Sporttelepen, ahová közel 1500 drukker érkezett át az Albert Stadionból. Az 1-1-es rendes játékidő után a hosszabbítás nem hozott változást, a tizenegyesek pedig ezúttal a zöld-fehérek oldalára álltak.

Amikor Nagyjános "Muki" Zoltán megfogta a tardosi csapatkapitány büntetőjét már a pályára özönlöttek a szurkolók, pedig még egy lövés hátra volt. Jáky-Szabó Gergőt nem zavarta meg az intermezzo, a felső sarokba emelt, és megkezdődhetett a fieszta, amely Székesfehérváron többször elmaradt. A 2. fordulóban a szebb napokat is látott Vác érkezett, azonban egy hajrában esett góllal 1-0-ra kikapott a szurkolói csapat, úgy, hogy a játékvezető is beismerte meccs végén, hogy az FFC ellen fújt. (!!! - nem vicc!) Ami a legidegesítőbb volt az egészben a szurkolók számára, hogy az ellenfél a következő körben az Újpestet kapta meg. Istenem! Mi lett volna, ha összejön egy FFC-Újpest meccs, ott biztos vér folyt volna.
Nem kellettek a lilák ahhoz, hogy magas rendőri biztosítás mellett rendezzenek meg egy FFC-meccset, elég volt Csepelre, a Szabadkikötő ellen pályára lépni, ahol már a HÉV-állomáson is több egység tartózkodott, de még több volt a sporttelepen. Magyar ötödosztály 2011.

Itt is több érdekességet láthatott a publikum, köztük egy egykori Fradi kapust az ellenfél középpályáján és egy gyenge szervezést és egy újabb félős játékvezetőt, aki mintha parancsra fújt volna a drukkercsapat ellen.
Itt még nem volt vége az idénynek, télen megnyerte a csapat a Téli Nagypályás Tornát a Siketek Sporttelepen, majd a BLSZ I/B-ből is feljutottak. Azonban a Budapest Kupában nem jött össze a címvédés, az elődöntőben a Grund már nehezebb falatnak bizonyult, emellett a játékvezetőt is csak hatalmas védelem mellett lehetett lemenekíteni a pályáról, amely nem azt jelentette, hogy jól vezette a mérkőzést. Szerencsére nagyobb balhé nem történt.

A BLSZ I-ben sajnos már elfogyott a lendület. A sérülések olyan véget nem látható sorozatokban jöttek, mint a Barátok Közt, emellett több játékosnál szakadt el a cérna, így a BLSZ büntetések is érkeztek. Mégis örök emlék a 2012/13-as szezon végén az FFC Családi Nap, amelyre az FTC futballistái is kilátogattak emellett több olyan drukker is megjelent, akik addig nem igen látogatták a szurkolói csapat meccsét.

Szép napsütéses idő, remek hangulat, 3-0-s FFC-győzelem a Budatétény ellen, a profi labdarúgók pedig díszsorfallal köszöntötték a szurkolókat. Akkor mindenki érezhette, hogy ez aztán a Ferencváros.
Sajnos a kupából már idő előtt búcsúzott a csapat, egy havas mérkőzésen, játékra alkalmatlan pályán 3-2-es vereséget szenvedtek a Testvériségtől.

A 2013-14-es idény egyik fontos mérkőzése a régi rivális BVSC elleni kupameccs volt, amelyen mindkét tábor remek hangulatot varázsolt a lelátóra, végül egy szabadrúgásgóllal az FFC nyert, de a kupamenetelés itt se tartott sokáig. Sokkal lényegesebb volt, hogy a tavaszra kinevezett Hevesi Tamással ismét igazi csapat kovácsolódott a szurkolók között, végül egy tavaszi menetelés született és bennmaradás.

Az idei kacifántos idény nem az FFC szájíze alapján sikerült. A védelem szétesett, a pályán egyre több a veszekedés. A csapat is a kiesés ellen küzd a BLSZ I-ben. Sajnos véleményem szerint eltűnt az a tűz is, amely eddig vitte előre a srácokat. De most itt az idő, hogy újra fellobbanjon, talán utoljára. Még nem tudni mit hoz a jövő, de az RTK elleni mérkőzés nagyon fontos lesz a bajnokság végeredménye szempontjából, hogy ne kelljen elszenvedni azt a szégyent, hogy az egyesület kiesik a helyi elsőosztályból. Minden szurkolóra nagy szükségük lesz szombaton 21 órakor a Siketek-pályán! Igyekszünk az ottani bajnokiról is beszámolni.