Stadionavatás Kisvárdán

Augusztus 11-én mi is tiszteletünket tettük a Kisvárda-Master Good új létesítményének átadásán, amelyen a szabolcsiak a Ferencvárost látták vendégül.

Sosem titkoltam, hogy ferencvárosi érzelmű vagyok, így most, hogy a lelátón visszaállt a béke, ismét követem a csapatomat. Így harmad magammal, útra keltünk Kisvárdára, ahol a helyi csapat fogadta a zöld-fehéreket új létesítményük első mérkőzésén. Mivel a "stadion" befogadóképessége csekély, ezért a vendégszektorba már nem jutott számunkra jegy, így a hazai szektorok egyikébe váltottunk belépőt. Nem tudtuk, hogy milyen fogadtatásban lesz részünk, hiszen Nyíregyházán szurkolótársaimtól terjedő szóbeszéd alapján előfordult, hogy a helyiek részéről lőfegyveres támadás is korábban. Szerencsére Kisvárdán teljesen más volt a fogadtatás és meg kellett állapítanom, hogy a helyiek tényleg őrültek, de békések. Ez Szabolcs megyének egy teljesen másik ága, ahol szívesen fogadták a szurkolókat. Voltak akik sálat akartak cserélni, de volt egy várdai szurkoló, aki annyira vágyott egy Fradi-mezre, hogy sálját adta volna érte cserébe. Természetesen nem jött létre az üzlet.

Persze a Ferencváros barátságos fogadtatása mellett szólt, hogy Újpesten nem éppen barátságosan fogadták a várdaiakat, ahol egy sikertelen molinó-lopási kísérlet után (ki merem mondani) meg lettek alázva a lilák drukkerei, egy őket távollétükben nevetségessé tévő bohóc által, akit kiütött a kisvárdai vezérszurkoló. Kivételesen nem zöld oldalról zengett az "Újpest Hooligans, ha ha ha!" rigmus. Több fradistával néztünk egymásra ez után, hogy ez egy kicsit égő volt a IV. kerületiek számára. De nézzük inkább a meccsen történő dolgokat:
Természetesen csapatunk mezében mentünk be a hazai oldalra és semmi atrocitást nem szenvedtünk el. Pedig a beléptetésért és a rendért az a biztonsági szolgálat volt a felelős, aki nem nagyon szokott kesztyűs kézzel bánni a fradistákkal. De bejutottunk, bent pedig rendben el voltunk a várdaiakkal, akik sok szeretettel fogadtak bennünket, és tiszteletüket mutatták ki, hogy több, mint 320 kilométerre is elkísértük Budapestről a Fradit.

A létesítmény viszont nem nyerte el a tetszésemet. Nagy piros fal előtt aprócska lelátó, persze hatalmas VIP szektor. Anyagilag olcsóbb lett volna egy olyan aréna, mint a Debrecen korábbi otthona, az Oláh Gábor utcai stadion, egy modern főlelátóval. Eszemben sincsen belekeverni a politikát, de azért belegondol az ember, hogy ennyi pénzből egy szebb létesítményt is felhúzhattak volna Kisvárdára. A büfé a VIP-szektor felett lett elhelyezve, és oldalanként csak egy van belőle. A vendégszektor pedig túl kicsi arra az esetre, ha mondjuk egy olyan tábor jönne, mint a Fradi, Újpest, Diósgyőr, Debrecen, esetleg Honvéd.

A megnyitó ünnepség, hát furcsa volt. A tűzoltó-zenekar még elment, aranyos volt az 5 éves kisfiú is, aki elénekelte a Nélküled c. számot. Csak nem értem a szervezőket, hogy erre miért nem a bevonulás előtt került sor, miért kellett a kisfiúnak az üres lelátók felé énekelnie? A meccs előtt jött egy sas-röptetés a hivatalos források szerint a Ferencváros tiszteletére. Sajnos a madár nem volt túl szabad, egy kezdőkörben kihelyezett kötélpályához kötözve repkedett ide-oda. Nálam ez felért egy állatkínzással. A papi áldások alatt közösen imádkoztunk a "Mi atyánk"-ra a katolikus papokkal, de a református lelkész beszédjét hallgatva olyan érzésem volt, hogy egy politikai kampányrendezvényen vagyok. Ez miféle papi áldás volt? Lehet, hogy a katolikus fülemnek volt ez egy kicsit furcsa.

Ezt követően végre pályára léptek a csapatok. Továbbra is szólt vendégrészről a "Doll takarodj!" skandálás és a Fradi ismét gyengén játszott. Persze a mérkőzés hőse a hazaiak brazil kapusa, Felipe volt, aki a lehetetlent is kivédte az első félidőben. Ki merem jelenteni, hogy jelenleg ő az OTP Bank Liga legjobb hálóőre és klubhovatartozástól függetlenül sokan osztják ezt a véleményt. Látszott, hogy egyénileg jó játékosok alkotják ezt a Kisvárdát, nem egyszer vezettek veszélyes támadásokat, hogy a pesti védelem csak pislogott. Aztán jött egy hülyegyerek, aki megfejelte a játékvezetőt és döbbenten vette tudomásul, hogy ezután le lett küldve a pályáról piros lappal. Másnap Anton Sindert ki is rúgta a szabolcsi piros-fehér alakulat.

A második félidőben is voltak veszélyes megmozdulásai a fehér mezeseknek, de gólt a Ferencváros ért el, egy oldalsó beadás után Leandro által. Nem sokkal később Ivan Petrjak esett el a tizenhatosnál. Már várjuk, hogy kapja műesésért a sárga lapot, de kigúvad a szemünk, mikor azt látjuk, hogy a spori a büntetőpontra mutat. Sok jogos tizenegyest nem kapott meg a Fradi tavasszal, de hogy erre befújták, csak lestünk. Davide Lanzafame köszönte a lehetőséget és beállította a 2-0-s végeredményt.
A végén egy újabb piros lappal gazdagodott a Kisvárda, mikor Theodorosz Beriosz fejbe rúgta a Fradi játékosát. Nem volt ezen mit reklamálni, veszélyes játék volt.

Ekkor a Kisvárda még továbbra is nyeretlenül állt a tabellán, szerzett pont nélkül. Azóta nem veszített mérkőzést, hiszen a Diósgyőr és a Puskás Akadémia Felcsút ellen is döntetlent játszottak és nagy meglepetésre elhozták a három pontot az MTK otthonából. Abban egyetértettünk, hogy a várdaiakat bárhogy is indult az idényük, nem szabad leírni. Ez még nem egy összerakott csapat, pedig egyénileg jó játékosok alkotják. Ha összeállnak, bárkire veszélyesek lehetnek. Ezzel mindegyik NB I-es csapatnak tisztában kell lennie. Hacsak a vezetőség megint nem követi el azt az ostobaságot, mint a nyári szünetben, hogy a mostani keretet szélnek ereszti és ismét új játékosokat hoznak.

Az Újpest elleni incidenshez pedig annyit szólnék hozzá, hogy kemény lesz a lilák vendégjátéka Kisvárdán, hiszen biztos vagyok benne, hogy azt a dolgot nem fogják szó nélkül hagyni a IV. kerületiek. De érzem annyira furfangosnak a szabolcsiakat, hogy állni fogják a sarat. Mert, amit ott megtapasztaltunk, hogy ez az igazi Szabolcs megye. És a szabolcsinak lenni külön életérzés, amire senki nem számol. Mi nem kizárólag a három pont miatt, de jó érzésekkel távoztunk. Velünk barátságosak voltak a helyiek, örömmel láttak minket és szerintem minden fradista nevében mondhatom, hogy sok szeretettel várjuk őket a IX. kerületbe!