Ez tényleg nem az én csapatom

Kiesett a Ferencváros a Bajnokok Ligája-selejtezőjéből. Magasról tojna mindenki erre, ha nem úgy történt volna, ahogy.

Tegnap este óta keresem a gondolataimat. Kedvenc csapatom kínos játékkal búcsúzott ismét augusztus előtt a nemzetközi porondról, egy beugró csapat, az albán bajnoki ezüstérmes Partizani Tirana ellen. Talán mondani sem kell, hogy olyan játékkal, amely miatt Simon Tibor feszült hangjától zajongana az öltöző, ha szegény még élne. De odafentről már ő is elhatárolódik ettől.

A mérkőzést követően a szurkolók igyekeztek magukba fojtani a dühüket. Nem keresgélték a vereség okait, hiszen mindenki jól látta, tudta, hogy mi történt. A Ferencvárosból több játékos, mintha nem is akart volna játszani ezen a mérkőzésen. Volt egy, hátvédposzton szereplő "futballista" (direkt idézőjelbe), akinek szinte minden megmozdulásán látszott, az, hogy nagy valószínűséggel meglátogatta a mérkőzést megelőzően a lottózót. Az a játékos, akit Hüsing öngólja előtt teljesen beültetett hintába az albán támadó, az, aki az ellenfél támadásai során ahelyett, hogy rátapadt volna a csatárra, inkább behátrált, amelyből kint is született a szkipetárok gólja.

A kinti 1-1 után itthon is 1-1 lett, jöhetett a hosszabbítás. Már ahogy összeborultak a csapatok, láttam, hogy ennek nem lehet más vége, csak kiesés. Amíg az albánok összeborulva ölelkeznek, hergelik egymást a ráadást megelőzően, addig a Fradi(?) játékosai össze-vissza lézengve, feküdve várták a bírói sípszót, amely játékra hívta őket. És a kétszer 30 perc nem véletlenül a vendégek akarata szerint alakult. Anyagilag megvagyunk, játékosaink papíron jobbak. Mégis azt kellett néznünk, hogy telefosott ólomlábakon mászkáltak a gyepen a zöld-fehér mezes focisták.
Mennyit beszélgettünk a legendás Fradi-szívről, ami nem volt jelen a tegnapi nap során. Nem volt itt. A metróban a fradisták arról beszélgettek, hogy nagyon hiányzott egy mozaik-darab a mai csapatból. Lehet választani, hogy mi volt. A legendás Fradi-szív, vagy pedig a Tábor?
Volt egy ismerősöm, aki már 2011-ben írta, hogy a Ferencváros meghalt. Az utóbbi években elmondhatjuk, hogy a futballistáktól az eszméje szinte teljesen kikopott. Ebben bizony nagy szerepe van a vezetőségnek, amely az elmúlt években majdnem egészében elvette a különlegességét a Fradinak, amelynek köszönhetően kitűnt a Ferencváros a többi csapat közül. Nem csak a szkennerrel. Talán ezért is fordult elő az, hogy ez előfordulhatott. A legendás Fradi-családba is már csak egy bizonyos kör tartozik, az, aki asszisztál ahhoz, hogy mi folyik a klubházban.

Már többször leírtam, sok pozitívat köszönhet Kubatov Gábornak a Ferencvárosi Torna Club. Ő tett rengeteget azért, hogy anyagilag megerősödjön a csapat, trófeákat nyerjen. Azonban annál többet ártott. Elvette a Ferencváros különlegességét, az eszméből egy méregdrága üzletet csinált. Voltak bizonyos törekvései, amelyekhez nagyon rosszul állt hozzá. A játékosokat szinte teljesen elszigetelte a szurkolóktól, leváltotta a jelképeket. "Lecserélte" azt a Fradi-tábort is, amely mindenhová elutazott. Az más kérdés, hogy a Tábor hogyan próbál visszajutni, mert az, amikor hívják őket más szakosztályok meccseire és egyiküktől az a válasz érkezik, hogy "nem tudok/tudunk felpörögni rá" az nem sok előnyt jelent. Ennyiben ők is bűnösök, hogy a ferencvárosi eszme idáig jutott. Ezt pedig nem Kubatov Gábor okozta. (bár tudom, én, a szkenneres áruló fogjam be a számat)

Visszatérve a vezetőségre. Még az elmúlt időszakban beszélgettem az Erkölcs Erő Egyetértés Mozgalom egyik frontemberével. Ő megjegyezte, hogy "ez már egy műanyag szar. Nem A Ferencváros. Ez csak egy klub, amely a Ferencváros nevét, színét és címerét használja." Bár azt mondják, hogy a szurkolók szerették volna lecserélni a kabalát, engem - kiemelem szkenneresként - meg se kérdezett senki, hogy akarok-e új sast. Aztán jött a "Csirke". De a régi sast nem vonultatták vissza ünnepélyesen, tulajdonosának nem mondtak még annyit se, hogy kösz, hiába ápolta a hagyományokat éveken át, őrizte a kabalát és szállította össze-vissza. Többek közt ezért se fogadták el a szurkolók az új csirkét sast.
Normál helyeken még a mezt is megszavaztatják a drukkerekkel, ha már bizonyos európai sztárklubokra hivatkozunk néhány esetben. A magyar csapatok többsége mindent megtesz a szurkolóiért. Egy csapatnál nem tapasztaljuk ezt, a Ferencvárosnál. Szinte mintha itt a legnagyobb nyűg lenne a meccsre kilátogató drukker. Nem érezzük azt, hogy itt szívesen látnának minket. Nem tesznek semmit sem azért, hogy legközelebb is kilátogassunk. Lehet, hogy kitalálnak sok hülyeséget, de a szurkoló nem ezért akar visszajönni. Mi itt csak fogyasztók lettünk. Lehet, hogy a klubvezetés egy üzlet, de a szurkolókat vásárlónak tekinteni orbitálisan nagy hiba. Főleg a Ferencvárosnál. Ha hasonlóan gondolkoznának más csapatoknál, már rég tönkremennének. Csak mi hülye fradisták rohadtul makacsok vagyunk. Mégis többször vissza-visszatérünk a stadionba. Pedig már a szkenner előtt is hányan megfogadtuk, hogy jövő héten nem megyünk ki, de mégis ott voltunk. Ez az, amit a székházban nem érezhetnek át. Én is most így érzek, de lehet, hogy Kispesten már ott leszek a lelátón...
Jöhet megint a levél ide, hogy ez nem igaz, igen is törődnek velünk, csak ezt pont mi nem tapasztaljuk. Egyre drágább bérletárakat kapunk, egyre drágább jegyárakat, amely magyar bajnokik minőségéhez és a magyar pénztárcákhoz képest sokkal drágább. Lehet hivatkozni a Bayern Münchenre, az AS Romára, az FC Zürichre, mi fényévekkel messzebb vagyunk az ő keresetükhöz, futballjuk minőségéhez. Lehet mondani, hogy ez egy hiper-modern stadion, de akkor Felcsúton, Debrecenben, Mezőkövesden, Gyirmóton miért nem lettek drágábbak az árak? No meg Győrben, az ETO Parkban? Ezek a belépők kizárólag akkor érnék meg jelenlegi értéküket, ha legalább három csapatunk szerepelne a nemzetközi kupák Playoff körében, de legalább egyikük rendszeresen a főtáblán lenne. Sőt, akkor, ha a Ferencváros lenne a főtáblán!

Amíg máshol 1500 Ft az oldallelátóra a jegy, addig a Ferencvárosnál a KANYARBA a Haladás meccset megelőzően 3000 Forintért tudtam venni. Sőt, hogy ha első meccses vagyok, a találkozót megelőzően csináltatom a kártyámat, még 3000 Forintot fizetek a kasszába. És még nem fogyasztottam semmit. Ha pedig vidékről jönnék, akkor még nincsen benne a vonatjegy, buszjegy, esetleg benzin ára. ("De attól még gyere meccsre!") Hiába állítanák az ellenkezőjét, ez a klub eddig csak a szurkolói ellen tevékenykedik. Mindent megtesz azért, hogy a drukkerek ne érezzék jól magukat. Hiába a telefonálás, hogy gyere meccsre, esetleg amikor nem a gép, hanem a klub embere érdeklődik, hogy "miért nem vagyok bérletes?" Nem véletlenül szólt több torokból a Partizani mérkőzést követően a "Kubatov takarodj!"-rigmus a Groupama Arénában. A dühös drukkerek természetesen megszállták a csapat és az elnök közösségi oldalát, de természetesen a rendszer a negatív véleményeket letörölte. "Minden pozitív és minden kurva jó, ti pedig fogjátok be a pofátokat!" Ezzel a hozzáállással csak gerjesztik a haragot, és talán a harmadik csillag se fogja feledtetni. Le kell vetkőzni ezt a kibaszott büszkeséget és hallgatni a kritikus drukkerekre, nem pedig a saját hülyeségeink után menni, mert eddig látjuk, hogy mi történt. (ez szól mindkét oldalnak! Az ultráknak és a vezetőknek is egyaránt) Csoportkör? (HA-HA-HA!) Nektek köszönhetően egy év Zeljeznicarozás után hallgathatjuk a Partizanizást! Köszönjük szépen! Ezt megcsináltátok!

A Green Monsters ultracsoport Facebook oldalán kiadta ugyanazt az ultimátumot, amit Kubatov Gábor a Csatáry-molinós MTK elleni meccs után. "72 órátok van!" Igen. Én is kiadom a saját gondolataim ultimátumát a székház felé, amely az elmúlt két évben váratlan pillanatokban előtört belőlem és felbaszta az agyamat: 72 órátok van, hogy az egész slepp eltakarodjon, vagy pedig azonnal egyezzenek meg a szurkolókkal és töröljétek el azt a kibaszott kötelező szkennert! Mondom ezt úgy, hogy mögöttem nincsen több száz fős ultracsoport, vagy a teljes magyar törvényhozás és őrség. Úgy, hogy én egy egyszerű kis senki vagyok, egy aprócska hal a nagy óceánban. Ezt leírtam, mert így érzek. Mert ez így nem rendrakás, hanem egy eszme, maga a Ferencváros teljes lerombolása. Lehet másra mutogatni, de valakinek meg kellett hoznia ezt a döntést. De azok pont Önök, drága vezetőség. Ahogy egykori miniszterelnökünk, ezt ti is "elkúrtátok! Nem kicsit, nagyon!" Nincs mea culpa, "mindenki tökéletesen dolgozik". Aki pedig mást mond, az hülye. Ha tényleg egy család vagyunk, akkor hallgatni kell a többiekre is. De ez már nem egy család és nem is egy közösség. Csak emberek, akik egy csapatnak szurkolnak. Ezt műveltétek! Ezt művelték a Ferencvárost kisajátító vezetők, ezt művelték az önző szurkolók. A közös bennük, hogy mindketten szarnak magasról a semleges Fradi-drukkerekre, akik csak szurkolni szeretnének csapatuknak. Talán pont ez az a tényező, amiért az ultrák még stadionon kívül vannak.

Végső gondolatként:
Szidná az ember a tegnap esti meccs után az alibiző, küzdeni nem akaró játékosokat, a látványosan ellenünk fújó észt bírót, de nem tudja. Főleg nem az utóbbit. Eltűnt a Fradi-szív, amelyről egyedül a vezetőség tehet. Mert a sokszor csendben asszisztáló közönség, most űzte a játékosokat Groupama Arénában. Ideje eldobni mindkét oldalnak azt a kibaszott büszkesését és megegyezni végre! Hátha az visszahoz valamit a legendából! Mert így az embernek tényleg elmegy a kedve a meccsrejárástól! Ha ez volt a cél, GRATULÁLOK!!!